Az emberi testnek milyen építõkövekre van szüksége a mindennapi mûködéshez? Biztosan hallott már róluk. A fogalmak ábécé sorrendben következnek, így könnyen eligazodik közöttük. (Az E-bolt oldalán megtalálja azt a formulát ami a legmegfelelõbb a program kiegészítéséhez)  

Antioxidánsok/Szabad gyökök
A szervezetben zajló folyamatok természetes velejárója, hogy szabad-gyökök képzõdnek. Élettani hatásuk, hogy védenek a káros mikroorganizmusokkal szemben. Természetesen mûködésüket kontrollálja a szervezetünk. Ha az ellenõrzõ rendszer valami miatt károsodik, vagy zavar lép fel, akkor a szervezetben elszaporodnak a szabad-gyökök. Ez olyan élettani folyamat, amely során károsodnak a fehérjék, zsírok, a szénhidrátok, illetve gyorsulnak az öregedési folyamatok. A rendszer felborulását kiválthatja kórokozó, az immunrendszer gyengülése, gyulladások, egészségtelen életmód (pl.: dohányzás), környezeti ártalmak (légszennyezés). Antioxidánsok azok az anyagok, amelyekkel a szabadgyökök szaporodásának folyamatát gátolhatjuk. Két fõ csoportjuk van: az egyikbe tartoznak azok, amelyeket a szervezet termel (pl. enzimek), a másik csoportba azok, amelyeket a táplálkozással viszünk be a szervezetünkbe (pl. vitaminok). Az antioxidánsoknak a szabadgyökök káros hatásainak kompenzálása mellett, öregedés gátló hatást is tulajdonítanak.  A legfontosabb antioxidánsok: C-, és E-vitamin, szelén, béta karotin, flavonoidok, mangán, réz, magnézium, cink, kénvegyületek. Túladagolásuk azonban káros hatású lehet. 

Anyagcsere
Szervezetünk azon folyamata, melynek során tápanyagot veszünk bfel, és kiválasztó szerveink a bevitt tápanyagokat lebontják, és a bomlástermékeket kiválasztják. 

C-vitamin
Talán a legismertebb vitamin. Az élõvilágban mindössze három élõlény nem tudja elõállítani: a tengerimalac, az emberszabású majom, és az ember. Viszont nagyon fontos a szervezet számára. Vízben oldódik, és könnyen kiürül, ezért fontos a folyamatos pótlás. Ma már ismert jelentõs antioxidáns hatása, ami a szervezetben felszabaduló szabadgyököket köti meg. Részt vesz a vas felszívódásában, a folsav hasznosulásában, a fogak, csontok építésében, kismamáknál a rendszeres szedése a magzatot védi a kialakuló betegségektõl fõleg az elsõ trimeszterben, rákos megbetegedések megelõzésében, és gátol egyes öregedési folyamatokat. Mindezeket figyelembe véve fontos szerepe van a mindennapi életünkben, így javasolt a rendszeres szedése.  

Cukor/Édesítõ
A cukor vízben jól oldódó, a szervezetben gyorsan felszívódó, és gyorsan energiát adó anyag. A cukorgyártás során a cukorrépa az alapanyag, amibõl különbözõ folyamatok során nyerik a kristálycukrot. Természetes édesítõszer, ilyen még például a méz. A mesterséges édesítõk a természetben elõ nem forduló szerves vegyületek, édesítõ képességük nagy, sokszor többszöröse a cukornak. Ide soroljuk a szacharint, és a ciklamátokat.Az aszpartam cukorpótló, a természetben is elõfordul.    

Diabétesz/Cukorbetegség
Anyagcsere betegség, amelynek során a szervezet alapvetõ hormonja, az inzulin – cukoranyagcserében elengedhetetlen – valamilyen oknál fogva nem fejti ki hatását, vagy nem termelõdik. Megkülönböztetünk:1-es típusú diabéteszt – ekkor a szervezet maga pusztítja el a hasnyálmirigy inzulin termelõ sejtjeit. Ezek a betegek naponta injekcióval pótolják a hiányzó inzulint.2-es típusú diabéteszt – ebben az esetben a szervezet a meglévõ inzulint nem használja. Késõbbi életkorban alakul ki, és diétával, életmódváltással karban lehet tartani.  Terhességi diabéteszt – egészséges nõknek a terhesség alatt megjelenõ cukorbetegsége, amely a szülés után megszûnik. 

Emésztés
Az emésztés során a felvett táplálék az emésztõrendszerben olyan változásokon megy keresztül, amelyek során a szervezet számára hasznos anyagok felszívódnak, a melléktermékek pedig kiválasztódnak. Az emésztés elsõ fázisa a szájban történik, a legutolsó pedig a széklet ürülése. 

Esszenciális zsírsavak
A szervezet nem tudja elõállítani, de nélkülözhetetlenek a szervezet mûködéséhez, illetve a betegség megelõzésben. Szerepük van a gyulladások csökkentésében, a vérnyomás szabályozásában, az immunrendszer megfelelõ mûködésében, jótékonyan hatnak a szív, és érrendszeri betegségek kezelésénél. Az emberi szervezet növényi, és állati táplálékokkal veszi magához. A cél, hogy nagyobb arányban a növényi olajokkal és a halakkal való táplálkozással jusson a szervezetünkbe.   

E-vitamin
Elõször a múlt század elején írtak róla, majd kutatások sora kereste hatását, a szervezetben betöltött szerepét ma is vizsgálják. A C-vitaminnal, és a béta karotinnal együtt erõsítik egymás antioxidáns hatását. Szerepe lehet a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében, mivel gátolja a rossz koleszterin (LDL) oxidációját, ami az érfalak elmeszesedését okozza. Elõsegíti a vas felszívódását, a vörösvértestek hosszabb életét, és eleme a sejtlégzésnek.  

Fehérje/Protein
Aminosavakból felépülõ (és kisebb összetevõkbõl) nagy molekulák vagy molekulaláncok: az élõ szervezetekben, nagy mennyiségben találhatók meg. 

HDL- koleszterin
Jó koleszterinnek is nevezik. Szerepe az érfalon lerakódott koleszterin visszaszállítása a májba, ami ott lebomlik, és az érfalat védi az érelmeszesedéstõl. 

Inzulin
A cukoranyagcserében játszik szerepet, a cukrok, szénhidrátok bontásában. 

Ketózis
Az a folyamat idézi elõ az úgynevezett ketózis állapotát, amelyben a szervezetben ketonok szabadulnak fel. Oka, hogy a test kevés szénhidráthoz jut, és a lerakódott zsírok égetésébõl nyeri az energiát. Normális folyamat, az egészséges szervezet szigorúan szabályozza. A ketonok a vizelettel, esetleg lehelettel ürülnek.

LDL- koleszterin
Rossz koleszterinnek is nevezik. A májból a sejteknek szállítja a koleszterint, amibõl ha túl sok termelõdik, és nem kerül felhasználásra, akkor az érfalakon rakódik le.

Nyomelemek
Olyan ásványi anyagok, amelyek kis mennyiségben fordulnak elõ a szervezetben, mégis fontos szerepük van a szervezet normál mûködésében. Ilyenek például: cink, jód, réz, mangán, vas, molibdén, szelén, kobalt stb. 

Sav-bázis egyensúly
Testünkben az anyagcsere folyamatok során savak képzõdnek, mint például a tejsav, húgysav, ecetsav, szénsav, sósav. A sav vizes oldat, ami hidrogén iont vagy ionokat ad le. Ha bázissal keveredik (lúgos kémhatású anyaggal), akkor közömbösítik egymást. Ha szervezetünk egészséges, akkor ezeket a savakat, normál folyamatok során „kompenzálja” bázikus reakciókkal. Ilyenkor a szervezet normál állapotában mûködik. Probléma akkor van, ha a nem megfelelõ életmód miatt már eleve savas állapot áll fenn.  

Szénhidrát
Szén, oxigén, és hidrogén tartalmú szerves vegyület, amit az élõ szervezet termel. Ide tartozik a cukor, keményítõ, és a cellulóz. 

Vitamin
Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen szerves vegyületek, a táplálkozással jutnak be testünkbe. Hiánya vitaminhiányt, túlzott fogyasztása hipervitaminózist okoz. Mindkét eset súlyos következményekkel jár. Két csoportra osztjuk a vitaminokat: a vízben oldódókra (B1, B2, B3, B6, B7, B12, B13, folsav, biotin, pantoténsav, C, P) és a zsírban oldódókra (A, D, E, H, K).   

Zsírok/olajok
Glicerinekbõl állnak, és három águk van. Minden ághoz csatlakozik egy zsírsavlánc, ezért nevezik triglicerideknek is. Ezektõl a kapcsolódó zsírsavaktól függ, hogy milyen tulajdonságú lesz a „termék”. A zsírsavakban lévõ H és C atomok telítettségétõl függ, hogy telített vagy telítetlen zsírsavról beszélünk.A telített zsírsavaknak élettani szempontból nincsenek kedvezõ hatásai, így fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott (ilyen például a zsír, faggyú, kókuszzsír). A telítetlen zsírok fogyasztása javasolt, hiszen élettani szempontból szükségesek, például a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához. A hidegen sajtolt olajok a legjobbak fogyasztásra (például olíva olaj, szezám olaj, mogyoró olaj). Az elmúlt években sokat hallani az Omega 3 zsírsavak jelentõségérõl, amelyek fõleg a halakban találhatók meg. Fogyasztásukkal a szív- és érrendszeri betegségek elõzhetõk meg. Az ATKINSEurope program mintaétrendjeiben ezért többször is talál halételeket.